BEOLTATOM MAGAM

Barátok, szakemberek írták

Dr. György Ilona gyermekgyógyász, a Gyerekneurológiai Társaság volt elnöke

57 évig gyógyítottam. Még gimnazista koromban egyik barátnőm Heine-Medin kórban megbénult. Aztán jött a Salk, majd a Sabin vakcina, és ezt a kórt elfújta. Orvosként láttam, hogy a BCG oltás után mennyire megritkult a tbc.  A DIPERTE oltás már kötelező volt, de én mégis láttam torokgyíkot, mikor egy kis városban meglazult az oltási fegyelem. Egyik legmegrázóbb élményem, hogy kanyaró szövődményben hajdanán elveszítettünk egy 5 éves fiúcskát.Idős szülők gyermeke volt, pótolhatatlan. Nemcsak a gyermek halála, a szülők fájdalmának az átélése is megviselt. Aztán jött az oltás, és hazánkban nincs kanyaró. De hála az oltástagadóknak, Európában azért felbukkan egy-egy kisebb járvány. És most az egész világot megbénítja a pandémia. Milyen ember az, aki a felszámolása ellen uszít? Aki egyetlen fegyverünk, az oltás ellen bizonytalanságot ültet el a többiekben? És ez az ellenpropaganda sikeres. Tegnap hívott fel egy régi betegem. Beoltassa-e magát? Gyógytornász, intézetükben tizedmagával dolgozik, de az oltást közülük nyolcan nem engedik. Ez megdöbbentő és felháborító. Gondolkozzunk!

Pataki Piroska orvos

Hogy mire képes ez a vírus. Igaz csak a virtuális térben, de összehozza a régi ÁNTSZ-es csapatot. Úgy érzem segíteni kell kétkedőket, a bizonytalanokat a döntésben, mert nagyon megszaporodtak az álhír keltők. A több évtizedes közegészségügyi-járványügyi tapasztalat, a szakmaiság, a hitelesség most sorsdöntő lehet.

Dr. Keresztes Gábor tudományos tanácsadó (mikrobiológia, immunológia)

A fertőző betegségek jelentős része (a fekete himlőtől, a gyermekbénuláson, a mumpszon, a bárányhimlőn keresztül az influenzához) vírusos eredetű. Több száz féle virus több tízezer ezer törzse fertőzi az emberiséget.  Ezek között a legtöbb fertőzést észre sem vesszük, míg mások gyakorlatilag szinte minden fertőzött embert biztosan megölnek. 

A legtöbb ilyen vírusos betegség ellen nagyon nehéz gyógyszert készíteni, hiszen a virusoknak nincs saját anyagcseréjük, ezért nincs megfelelő célfehérje sem, ami gátolható lenne.

A Coronavírus valahol a két szélsőség között van, a legtöbb ember enyhe tünetekkel átvészeli, de a neki ellenállni nem tudó idős, beteg szervezeteket legyűri. De egészséges embereket is legyűrhet, ha egyelőre még kevésbé ismert, de „rossz” géneket örökölt.

Edward Jenner megfigyelte, hogy a himlős tehenekkel foglalkozó tehenészlányokat az emberi fekete himlő nem, vagy csak nagyon enyhe tünetekkel fertőzte meg. A himlős tehenek váladékát tartalmazó tűvel megkarcolt emberek a tehenészlányokhoz hasonló védettséget kaptak a fekete himlő ellen. Ez a vakcináció elve. A vakcináció elve a történelem során már több száz millió ember életét mentette meg.

Gyógyszerek hiányában tehát virusos betegségek esetén a vakcinációra számíthatunk. A vakcina mindig a valós kórokozóra hasonlító, de sokkal enyhébb tüneteket okozó ágens. Tartalmazhat élő, elölt teljes vírusokat, a vírus fehérjéit vagy olyan nukleinsavakat, amelyek az emberben alakulnak fehérjékké. Mindenki többféle technológiával készült oltást kapott már életében

A legtöbb vakcinával kapcsolatban már rengeteg tapasztalat gyűlt össze. A Coronavirus egy, az emberben újonnan megjelent virus, így korábban vakcinák sem létezetek, így ezekkel nincs még nem is lehet tapasztalt. Ezzel együtt az elmúlt háromszáz évben a vakcinálással kapcsolatban már annyi tapasztalat gyűlt össze, hogy egy újabb vakcina, még akkor is ha új gyártási technológiával készült, biztonsággal használható.

Az oltásellenesség új jelenség Magyarországon. Igaz, hogy az oltásoknak van és lehet mellékhatása, de aminek hatása van, van mellékhatása is. A különböző Coronavirus vakcinák mellékhatása nem különbözik a többi oltás mellékhatásaitól. Biztosan kellemetlen egy allergiás reakció vagy egy lázasan eltöltött este. De adott esetben a lélegeztető gépen töltött több hét, majd az azt követő sok hónapos rehabilitáció egészen biztosan sokkal rosszabb.

Ha normális életet akarunk élni a jövőben, az oltás elkerülhetetlen. Minél többen oltatjuk be magunkat, annál hamarabb térhetünk vissza a normális életvezetésünkhöz.

Prof. Bajory Zoltán gyakorló orvos, SZTE (facebook post)

Azt kérdik, hogy mertem beadatni egy kevéssé ismert védőoltást. Nos, a válasz összetett, de egyszerű.

• mert már láttam sok embert COVID fertőzésben szenvedni
• mert már láttam embereket COVID fertőzésben meghalni
• mert nem szeretnék közéjük tartozni
• mert nem szeretném, ha a Szeretteim, Barátaim, az Embertársaim tőlem kapnák el a fertőzést
• mert bízom a kollégáimban
• mert bízom az orvostudományban
• mert bízom a védőoltásokban
• mert felbosszant az emberi butaság, gyávaság, felelőtlenség és tudatlanság
• mert elítélem azt a gyáva és felelőtlen gondolkodást, hogy várjuk meg míg másokon bebizonyosodik egy új módszer ártalmatlansága
• mert elítélem azt a gyáva, felelősséget vállalni nem merő gondolkodást, hogy várjuk ki míg mások beoltatják magukat és majd rajtuk kialakul a nyájimmunitás
• mert bár tudom, hogy veszélytelen orvosi beavatkozás nincs, mégis ha lehet, akkor két veszély közül a sokkal kisebbet választom
• mert bár én sem (mint senki sem) szeretem az injekciót, szívesen vállalom ezt a kis kellemetlenséget
• mert szeretném ha Mind visszakapnánk mielőbb a normális életünk.

Árva László közgazdász professzor

AZ OLTÁS SZKEPTICIZMUSRÓL: Én sem vagyok sem biológus, sem orvos, és én is érzem minden orvosi beavatkozás rizikóját…ahogy egy orvosbarátom egyszer mondta, MÉG EGY EGYSZERŰ VÉRNYOMÁSMÉRÉSNEK IS LEHET HALÁLOS KÖVETKEZMÉNYE…ennek ellenére már a többiek miatt is beadatom magamnak az oltást, feltéve, hogy jut…ez utóbbiban nem vagyok biztos egyébként..PERSZE A KÍNAI OLTÓANYAG ESETÉBEN KOMOLYABB FENNTARTÁSAIM LENNÉNEK, de most nem erről van szó…

Szeretném idemásolni Nesztor Tamás barátom FB oldaláról ezt a képet, HOZZÁTÉVE: HA NEM IS ANNYIRA FONTOS A SAJÁT ÉLETEM, SEGÍT A TÖBBIEK ÉLETÉT MEGMENTENI!!!

A felelősségteljes és tudományosan megalapozott döntés

Dr. Lévai Géza, fizikus, az MTA doktora, az ATOMKI igazgatóhelyettese

A világban zajló technológiai és társadalmi folyamatok azzal járnak, hogy az egyént egyre több és egyre nehezebben értelmezhető információ éri. Az egyes egyénnek ebben a környezetben kell nap mint nap olyan döntéseket hoznia, amelyek kihatnak az életére, de befolyással vannak a környezetében levők életére is. Az információk és a kompetencia legalább részleges hiányában természetes, hogy a döntések egy része nem bizonyul optimálisnak. Ez általában veszteséggel jár az egyénre és a környezetére nézve, de nagyobb, társadalmi skálán nem bizonyul ártalmasnak.
Ez volt a helyzet a világjárvány megérkezéséig. Lokális járványok, illetve enyhe lefolyású világjárványok (pl. influenza) mindig is voltak, de az emberiség több generáció óta nem találkozott azzal a helyzettel, hogy bárhol és bármikor megjelenhet egy ténylegesen potenciálisan halálos megbetegedés. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a járvány megjelenésekor kevés ismeret állt rendelkezésre a koronavírus hatásmechanizmusáról és fertőzőképességéről, ami megnehezítette az ellene történő védekezést. Megnövelte az egyéneket érő információk mennyiségét és bizonytalanságát, ami tovább rontotta annak az esélyét, hogy a mindennapos életben meghozandó döntések optimálisak legyenek. Ugyanakkor a világjárvány megjelenésével fellépett egy új jelenség is: az, hogy az egyén döntése nem csak a közvetlen környezetére hathat ki, hanem jelentős hatása lehet sokkal nagyobb skálán is. A járvány megfékezése ugyanis csak társadalmi szinten koordinált szabályozással lehetséges.
Itt érkeztünk el ahhoz a kérdéshez, hogy mi tudná segíteni az egyént abban, hogy a rendelkezésére álló információk alapján társadalmi szintű szempontból optimális döntéseket tudjon hozni. Konkrétan, mi győzhetné meg arról, hogy oltassa be magát, mivel ezzel elősegíti a világjárvány megfékezését és megakadályozza számos embertársa megbetegedését és halálát.
A koronavírus előtti világban a társadalomnak nem származott különösebb közvetlen kára abból, ha valaki a rendelkezésére álló információk és ismeretek alapján irracionális döntést hozott. Senki nem akadt fenn azon, ha valaki a tudományosan megalapozott és számára is elérhető tényeket és ismereteket figyelmen kívül hagyva döntött a saját életét befolyásoló ügyekben. Senkit nem zavartak például a laposföldhívők, akik az ismereteiket alternatív módon rendszerbe foglalva építettek fel egy számukra vonzó világképet. Ugyanis tőlük függetlenül továbbra is érvényesek voltak a fizika törvényei, a Föld körül keringő műholdak pedig számukra is biztosították telekommunikáció és a GPS működését.
De nem minden helyzetben ennyire egyértelmű mindenki számára, hogy valamilyen állítás tudományosan megalapozott. Nem nehéz olyan gondolati struktúrákat alkotni, amelyekben oksági összefüggés van egymással közvetlenül nem összefüggő tények között. Továbbá, az alternatív interpretációk mellett megjelentek az alternatív tények is, amely tovább bővítették az alternatív világmagyarázatok lehetőségét. Bár a tudományos ismeretek elvben bárki számára rendelkezésre állnak, nem várható el, hogy ezeket mindenki megszerezze. Legfeljebb az lenne elvárható, hogy azok, akik nincsenek valamilyen ismeret birtokában, higgyenek azoknak, akik viszont rendelkeznek ezzel az ismerettel. Természetesen az alternatív világmagyarázatok korában az sem egyértelmű, hogy ki tekinthető az ismeretek birtokosának. Itt már hitbeli kérdésekről van szó, amelyek kívül esnek a tudomány hagyományosan definiált határain. Nem véletlen, hogy az alternatív világmagyarázatok elterjedtebbek azokon a területeken, amelyek esetében kevésbé pontosan definiálhatók a tények és az összefüggések. A napi politika például számos példát szolgáltat erre a jelenségre.
Az emberiség mai ismeretei egy hosszú megismerési folyamat eredményeként álltak elő. Ennek során kiderült, hogy szükség van olyan fogalmak megalkotására, amelyek a lehető legpontosabban leírnak egy tárgyat vagy jelenséget. Ezek ismeretében összefüggéseket lehet felderíteni a jelenségek között. Az oksági összefüggés különösen hasznosnak bizonyult, mivel általa megválaszolhatók lettek az olyan kérdések, hogy egy jelenség miért, milyen más jelenségek hatására következhet be. A ,,miért” kérdés bizonyára a leggyakrabban elhangzó kérdőszó volt az emberi megismerés során. A mai tudományos ismeretek számtalan ,,miért?” kérdésre adott válasz alapján fogalmazódtak meg. Nem minden kérdésre sikerült választ találni és nem is minden válasz az eredeti kérdésre vonatkozott, de a kérdések hosszú, szerteágazó sorozata mégis elvezetett egy gyakorlatban használható ismeretanyaghoz. Ez az ismeretanyag tudományos viták során alakult ki, ami garantálta, hogy a szakértők a kérdéseket a lehető legtöbb szempontból megvizsgálva jutottak el hozzá.
A ,,miért” kérdés persze a tudományon kívül eső területeken is fontos szerepet játszott. Itt is lehetséges valós vagy hamis oksági összefüggésbe hozni dolgokat, de ha az alkalmazott fogalmak definíciója nem elég pontos, akkor az így kialakuló gondolati struktúra előbb-utóbb ingatag lesz. Ennek legegyszerűbb azzal elejét venni, hogy bizonyos állításokat megkérdőjelezhetetlen igazságokként definiálnak.
A vírushelyzet értelmezéséhez leginkább biológiai ismeretekre van szükség, amit kiegészül a matematika és a statisztika módszertanával is. Tudományról lévén szó, erre a területre is jellemző, hogy az ismeretek egymásra épülő következtetések hosszú sorára alapozva halmozódtak fel és hogy az alkalmazott fogalmak is pontosan definiáltak. A rendelkezésre álló ismeretek alapján a terület szekértői egyetértenek abban, hogy a világjárvány megfékezéséhez elengedhetetlen a Föld lakosságának minél szélesebb körű beoltása. A feladat az lenne, hogy erről minél nagyobb arányban meggyőzzék az embereket. Vannak azonban alternatív magyarázatok is a világjárványra és az ezeket képviselők közül sokan nem javasolják az oltás elfogadását. Mindezt különféle, gyakran tudományosnak beállított elméletekre alapozzák. Bizonyos alapfeltevésekből kiindulva például logikai úton arra a következtetésre jutnak, hogy a világjárvány nem is létezik, vagy hogy mesterségesen hozta létre valamilyen érdekcsoport.
Ha valaki felelősségteljes döntést szándékozik hozni ebben a kérdésben és hajlandó hitelt adni a terület tudományos szakértőinek, akkor abban az esetben jár el etikusan, ha beoltatja magát. Ha még nem tudta eldönteni, hogy a tudományos, vagy az alternatív magyarázatokra alapozza a döntését, akkor számára a következő lehet a járható út. Tegyen kísérletet arra, hogy minél alaposabban megértse a magyarázatokat. A vírushelyzet tudományos igényű, de közérthetően, különböző képzettségi hátteret feltételezve megfogalmazott értelmezése számos helyen megtalálható a világhálón. Az alternatív magyarázatok is bizonyára elérhetők hasonló formában. Próbálja logikailag végigkövetni a magyarázatokat egy olyan pontig, amit életszerűnek tart. Ha nem talál ilyet, vagy eljut egy olyan ponthoz, ahol már nem lehet további ,,miért” kérdést feltenni, mert a gondolatsor egy megkérdőjelezhetetlen állításban végződik, akkor vesse el azt a magyarázatot.